Mesterséges Intelligencia

Mesterséges Intelligencia

Milyen hatása van a mesterséges intelligenciának a különböző munkahelyekre? Mire kell felkészülnünk a következő években?

Először azt érdemes megérteni, hogy mit jelent pontosan a mesterséges intelligencia és mikorra vezethető vissza ennek a megteremtése? Leegyszerűsítve az egészet, a MI azt jelentené, hogy egy gép hasonlóan gondolkodik, mint egy ember. Ha feltesznek a gépnek egy kérdést, ember módjára válaszol, vagy ha feladnak neki egy problémát, előre beprogramozott algoritmusok nélkül képes azt megoldani. Talán itt van a legnagyobb félreértés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ha egy programozó előre megír egy szoftver kódot és azt futtatja, ami például bekér 3 input paramétert és elvégez egy számítást, majd kiadja az outputot, az nem tekinthető mesterséges intelligenciának. A mesterséges intelligencia azonnali reakciókra, azonnali válaszokat produkál, mintha egy ember tenné ezt, tehát nem azonos a szoftver fejlesztés korábbi koncepciójával, miszerint előre leprogramozott kódot futtatunk és azzal oldjuk meg a kalkulációt. Nyilván a mesterséges intelligenciával működő szoftvereket is programozni kell, de az működésében eltér a hagyományos szoftverekétől.

Az első ilyen ötlet Alan Turingtól származik az 1940-es években (Turing Test). Marvin Minsky további kísérleteket végzett MI-vel kapcsolatban, de a gyakorlati alkalmazása és kereskedelmi forgalomba helyezése még váratott magára. Az 1990-es években a MI már fejlettebb szintet ért el és 1997-ben a Deep Blue nevű program már képes volt legyőzni Kasparov-ot sakkban. Manapság 27 évvel később mit látunk? Cégek ügyfél szolgálata MI vezérelt és virtuális gépi asszisztensek válaszolnak chat-ben vagy akár telefonon, az autók képesek emberi sofőr nélkül MI technológiával önvezetésre, a fordító szoftverek nem mindig teljes pontossággal, de képesek egész hozzávetőlegesen egy szöveget egy másik nyelvre lefordítani. Ezenkívül sok más példát lehet még felsorolni, amelyek MI (Mesterséges Intelligencia) felhasználásával működnek. Ahogy látjuk a folyamat és a fejlődés az 1940-es évek óta exponenciálisan felgyorsult és az életünk része lett.

Mi várható akkor a jövőben, hogyan tudunk ehhez alkalmazkodni? Mennyi munkát fogunk ezáltal elveszíteni és mennyit fogunk nyerni?

Megítélésem szerint a fejlődést nem lehet kikerülni, lépést kell vele tartani. A technikai fejlődés, amely folyamatos, azt eredményezi, hogy miután egy iskolában befejeztük a tanulmányainkat, nem dőlhetünk hátra és nem elégedhetünk meg, hanem magával hozta az életünk végéig kinyúló tanulást. Állandóan képeznünk kell magunkat, hogy lépést tudjunk tartani és versenyképesek maradjunk a munkaerő piacon. Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy 50, akár 60 éves emberek új szakmát tanulnak, vagy egyetemi oktatáson vesznek részt. 

Korábban hallottam, hogy ma már nem érdemes metró vezetőnek, vagy gyári gépsorok mellett dolgozó munkásnak lenni, de akár pincérként is gyorsan elveszíthetjük az állásunkat, vagy a pénztárosoknál is leépítés van, mert önkiszolgáló rendszert vezettek be, sőt a sebészeti műtéteknél is van, hogy MI vezérelt robotok segítségével műtenek, gyakorlatilag előfordulhat, hogy értelmiségi dolgozók is hamar elveszíthetik MI miatt az állásukat.

Akkor honnan tudjuk, hogy mit érdemes tanulni, vagy milyen állás kerülhet veszélybe? Megítélésem szerint a folyamatokat kell figyelni és amint érzékelhetővé válik, hogy egy állás helyettesíthető egy modern technológiával, azonnal lépnünk kell és újat érdemes tanulni. A MI elvesz állásokat, de hoz is újakat. Az MI is egy szoftver, azokat meg kell írni, karban kell tartani, működtetni kell. Itt szóba jönnek újabb fejlesztői állások, szoftver karbantartói és működtetői állások, amelyek MI specifikusak. Nem csak a szoftver ipar hozhat új állásokat.  Villamosmérnökök, tanárok, oktatók, MI tartalom készítők, és minden MI-hez köthető új munkahelyek jöhetnek létre. Maga a folyamat nem olyan gyors, hogy sok ember elveszíti a munkáját egyszerre, ez egy hosszabb folyamat és van időnk felkészülni. 

Természetesen erre hajlandóságnak és motivációnak kell lennie, hogy mindezt elfogadjuk és alkalmazkodjunk az új folyamatokhoz. Sok sikert hozzá!

 

 Pelyhe Zsolt

2024.07.22

 

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

3 Responses

  1. SDWL says:

    Ide írhatjátok a gondolataitokat a témával kapcsolatban, nagyon megköszönöm.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Newsletter

Signup our newsletter to get update information, news, insight or promotions.