Az én családomban idáig az volt a szokás, hogy a nyarakat mindig eltérő desztinációkon töltöttük, ritkán mentünk vissza egy helyre kétszer.
Előfordult már olyan eset, de csak egyszer Korfu esetén, amikor is 2018-ban és 2023-ban is ugyanazon a szálláson, ugyanabban a városban szálltunk meg.
Ennek a döntésnek elsősorban a nagyon kedvező ajánlat és a rendkívül szép nyaralóhely, illetve a tenger volt az oka. A tény, hogy általában mindig más
célpontot választunk, a felfedezés örömének, újabb népcsoportok megismerésének és a kalandvágynak köszönhető. 2025-ben Isztriát, Horvátországot választottuk.
Horvátországban idáig egyszer jártunk 2017-ben, de akkor Dalmáciába hajtottunk le és Zadar környékén vettük ki szabadságunkat.
A mostani nyaralás ad-hoc jellegűre sikerült, mert a nyaralás előtt egy héttel foglaltam le a szállást az Airbnb honlapján (www.airbnb.com). Szerencsére sikerült hozzájutni rendkívül
kedvező áron, mondhatni jelentősen olcsóbban, mintha a Balatonon tettem volna. Először megpróbálkoztam Keszthellyel, Magyarországon, azonban olyan magas árra srófolták fel az üdülőhelyet,
hogy le is mondtunk róla.
2025. július 16-án indultunk le Isztriába Budapestről. 7 személyes Dacia Lodgy autónk teljesen telire lett pakolva, hatan ültünk az autóban, egy hely maradt üresen, így oda, a csomagtartóba és a tetőcsomagtartóba tudtunk pakolni.
A hétszemélyes autóknak az a hátránya, hogy a csomagtérből veszik el a helyet a két hátsó utas javára. A feladatot sikeresen megoldottuk és azon a szerdai napon simán, gond nélkül hat és fél óra alatt elértük Labint, az Isztria
keleti oldalán. A határt eltörölték Magyarország és Horvátország között, miután 2024-ben Horvátország belépett a Schengeni övezetbe. Ez jelentős mértékben megkönnyítette a lejutást, mert a korábbi években a határállomáson
jelentős tömeg torlódott fel. Az úton két kapun kell áthaladni, ahol is fizetni kell utidíjat, az első 10 Euróba került, a második 6 Eurót tett ki. A benzint 560 km-re kell a mi esetünkben számolni, tehát az autó fogyasztásától függ a végösszeg. Ha mindent összeszámolunk, akkor is jól jöttünk ki. Ahogy említettem a forgalom kicsi volt, de valószínűleg ez a szerdai napnak
volt betudható. A szállásunk a tengerparttól kb. 5-6 km-re található Labin városában helyezkedett el. Nagyszerű kis város, ahol is egy dombon megmaradt egy középkori vár, amit hasonló formájában fenntartottak, nagy élmény volt
a várban tett 2 órás séta. Labinból rendszeresen autóval gurultunk le Rabac városába a tengerpartra, amely mindenki kedvencévé vált, szépsége, kellemes strandja miatt. A keleti oldalt sok hegy kíséri végig, mély öblökkel
bemetszve, kevesebb itt a turista, mint a nyugati oldalon, ahol sík vidék húzódik a tengerparton (Porec, Rovinj, Pula). A víz nagyon kellemes 23 fokra melegedett, a levegő 30-32 fokra szökött. Ideális feltételek a tökéletes nyaraláshoz.
Labin szállás szempontjából olcsóbb, mint Rabac és három nagy hipermarket kínálja portékáit: Plodine, Lidl és Spar. Aki gazdaságosan szeretné kihozni nyaralását, ezekben az üzletekben meg tudja oldani. Az árak ugyanannyiba kerültek, mint Magyarországon, néhány termék 10%-al volt magasabb áron.
Egyik nap gyalog vágtunk át az erdei ösvényen a rabaci strandra, amely durván 9 km-es távolság, de főleg lefelé kell haladni. Nagyon szép út volt a hatalmas sziklák mentén. Rabac megannyi esti programot is szervez, mint koncertek,
zenés műsorok, vetélkedők stb. A házigazda ajánlotta még Sveta Marina települést is, ahova el is látogattunk, de ez a kis település jóval szerényebb tulajdonságokkal bír, mint Rabac, viszont aki nyugalomra vágyik, annak tökéletesen megfelel.
Megemlíteném még, hogy Budapesttől talán Horvátországon keresztül lehet a legközelebbi tengerpartot megközelíteni (6 óra) és ez fontos szempont. Akár idős szülőket is érdemes ide levinni, a sós víz, a napsütés nagyszerű energiákat
ad az embernek. Ezenkívül, tudomásom szerint vonat is jön le Fiumeba, ahonnét is busszal el lehet érni Isztria jelentősebb fürdőhelyeit. Egy szó, mint száz, a nyaralóhelyet tudom ajánlani és érdemes még a vissza úton Abbáziában egy rövid
megállót tartani, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia híres fürdővárosát megtekintsük.
A visszautat vasárnapra szerveztük, de azt nem ajánlom, mert Zágrábnál egy két órás dugó tartott fel bennünket az autópályán, a Balatonnál pedig egy órás, így ez az út három órával hosszabb időt tett ki.
Összességében nagyszerűen éreztük magunkat, sikerült feltöltődnünk és visszavágyunk ide.
Mivel Isztria nagyon hasonlít Olaszország városaihoz és eltér Dalmáciától szívesen ajánljuk másoknak is.
Dalmáciában is szép nyarat töltöttünk pár évvel ezelőtt, az is kiváló hely, de Isztria valahogy közelebb áll a szívünkhöz és Fiume történelmi város, érdemes egy külön napot rászánni, hogy felfedezzük.